A választópolgárok gyakran azt hiszik, egy eredményes sportkarrier garancia lehet a politikai sikerekre is.
Bár Kammerer Zoltán elképesztően sok időt, energiát fektetett bele a választási kampányába, emellett feltehetően az is sokat nyomott a latban a gödi polgármester-választási sikerében – hatalmas fölénnyel, csaknem 30 százalékponttal verte ellenfelét, az alpolgármesterként dolgozó Szilágyi László Lajost –, hogy rendkívül sikeres sportoló, hatalmas tisztelet övezi a városban, s az ott lakók úgy gondolhatták, hasonlóan eredményes lehet városvezetőként is.
Nem ritka egyébként az egész világon, hogy a pártok más területen már bizonyított embereket indítanak különböző pozíciók megszerzését – vagy ők maguk éreznek ilyen ambíciót –, s van, aki befut, más nem, az esetek többségében azonban a választók értékelik az illető előéletét. S a győzelmük esetén olykor előfordul, hogy kis idő múlva lelépnek a politikai színpadról az oda tévedők, de nem kevés az olyan botcsinálta politikus, aki a közéletben is bizonyít.
(Fotó: Vitalij KLICSKO nehézsúlyú ukrán ökölvívó ünnepel a gelsenkircheni profiboksz-gálán 2010. május 29-én, miután a 38 éves ukrán öklöző kiütéssel legyőzte a 32 éves volt Európa-bajnok lengyel kihívóját, Albert Sosnowskit, és megvédte a Boksz Világtanácstól (WBC) kapott nehézsúlyú vb-címét. MTI/EPA/ACHIM SCHEIDEMANN)
Talán a legaktuálisabb példa Vitalij Klicskóé, aki profi nehézsúlyú bokszolóként lett világbajnok, jelenleg pedig Kijev főpolgármestereként irányítja az ukrán főváros életét, és most sokkal nehezebb dolga van, mint volt Lennox Lewis ellen. A kilencvenes évek zseniális libériai labdarúgójából – játszott többek között a Paris Saint-Germainben, az AC Milanban, a Chelsea-ben, a Manchester Cityben – országa elnöke lett 2017-ben. De az egykori osztrák testépítő, Arnold Schwarzenegger is nagy karriert ért el, ráadásul nem is a hazájában, hanem Amerikában, először híres színész, majd Kalifornia kormányzója lett. A több súlycsoportban világbajnoki címet szerzett Manny Pacquiao pedig ellentmondásos politikai karriert futott be. Képviselőnek és szenátornak ugyan megválasztották, de a tavalyi elnökválasztáson kiütéses vereséget szenvedett.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben több sportoló jutott később komoly politikai tisztségekbe.
aki 1904-ben jobbszélsőként tagja volt az Ausztria ellen vereséget szenvedő magyar labdarúgó válogatottnak a Műegyetemi AFC játékosaként. Ő 1919. augusztus 7-étől november 24-éig miniszterelnök, egyben kereskedelemügyi és belügyminiszter is volt. A Rákosi-korszakban pedig az Aranycsapat meghatározó tagjából, Bozsik Józsefből „csináltak” parlamenti képviselőt.
A rendszerváltás idején is igyekeztek a frissen megalakuló pártok sportolókkal erősíteni. MDF-es parlamenti képviselő lett a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Gyarmati Dezső, a kétszeres aranyérmes öttusázó, Török Ferenc pedig az SZDSZ színeiben lett honatya. A Ferencváros kitűnő futballistája, Fenyvesi Máté a kisgazdákhoz igazolt, 1998-ban nyert el országgyűlési mandátumot.
Ennél is magasabbra jutott Schmitt Pál, a kétszeres párbajtőröző olimpiai bajnok megszerezte a legmagasabb közjogi méltóságot, köztársasági elnök lett. De ő nem volt újonc a politikában, hiszen korábban nagykövetként, európai parlamenti képviselőként is dolgozott, és sokáig a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként tevékenykedett.
Az ötszörös kenuvilágbajnok Bohács Zsolt Fidesz-mezben jutott be a parlamentbe 2010-ben. A kajakos ötkarikás bajnok Ábrahám Attila a Nemzeti Sporthivatalt vezette két esztendőig a kétezres években. S nem maradtak ki az úszók sem. Az olimpiai bajnok Czene Attila 2010 és 2012 között a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportügyeket felügyelő államtitkára volt. Szabó Tünde olimpiai, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes úszó pedig
Borkai Zsolt egykori tornász 1988-ban lólengésben lett olimpiai bajnok. 2006-2019 között pedig Győr polgármestere volt – három és fél ezelőtti megválasztását követően azonban a jachtbotránya miatt lemondott –, 2010-től 2014-ig emellett még fideszes országgyűlési képviselőként is dolgozott. Steinmetz Ádám – olimpiai bajnok címet szerzett 2004-ben vízilabdában – 2018-ban a Jobbik listájáról jutott be a parlamentbe, négy év múlva azonban már nem tudott újrázni. De Bebes István és Szalay Ferenc kosárlabdázók – ez utóbbi Szolnok polgármestere –, Gémesi György vívó, Vári Gyula műrepülő is bekerült a Tisztelt Házba.
Fotó: A magyar Steinmetz Ádám gólöröme a 2012-es londoni nyári olimpia férfi vízilabdatornájának ötödik helyéért vívott Magyarország - Spanyolország mérkőzésen a Vízilabdacsarnokban 2012. augusztus 12-én.MTI Fotó: Illyés Tibor
S több aktív politikus klubvezető is (vagy volt), többek között Deutsch Tamás, az MTK Budapest (és a Sportegyesületek Országos Szövetsége), Kubatov Gábor, a Ferencváros, Simicskó István, a Budapesti Honvéd, Szatmáry Kristóf, a BVSC és Tállai András, a Mezőkövesd Zsóry elnöke. Sportági szakszövetség élén áll vagy állt többek között a nemrégiben elhunyt Bajkai István (ökölvívás), Kocsis Máté (kézilabda), Kósa Lajos (korcsolyázás), Lázár János (tenisz), Németh Szilárd (birkózás) és a már említett Szalay Ferenc (kosárlabdázás).
Nyitókép: Szalay Ferenc polgármester, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és Czene Attila, a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke (b-j) a Tiszaligeti napok megnyitóján Szolnokon 2015. szeptember 19-én. A közel 4500 résztvevő több korosztályban, 19 sportágban mérheti össze tudását a rendezvény négy napján.MTI Fotó: Mészáros János
A felvétel még a háború kitörése és a magyarellenes ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt készült, és Orbán már akkor is arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagsága még nincs napirenden, hiszen még sok lépcsőfokot kell teljesíteni ahhoz, hogy valóban taggá válhasson keleti szomszédunk.
A queer közösséggel való szolidaritás érdekében.
Az építési és közlekedési miniszter szerint, ha Magyar Péterék megnyerik jövőre a választásokat, akkor támogatni fogják Ukrajna soron kívüli felvételét az Európai Unióba.
Hódmezővásárhely polgármestere szerint jövőre az ellenzéki térfélen néhány kivétellel csak a Tisza Párt jelöltjeinek kellene indulniuk.
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Orbán Viktor bezzeg még pénzt sem küld Kijevnek.
„Ezért kellenek a megkerülhetetlen és szigorú törvények: ilyen többé nem fordulhat elő!” – fogalmazott Horváth László.
A díj mellé 48 ezer eurós pénzjutalom is járt, melyet a német adófizetők finanszíroztak.
